Valahol messze
égi fények várnak.
A távolba merengnek,
a jégen felemás táncot járnak.
És az utazó elindul feléjük.
Valahol északon
a tengeren jég zajong.
Csillagfény hullik a hóra,
szikrája sötétben az utat mutatja.
És az utazó megtalálja önmagát.
Valahol egy kunyhóban
tűz pattog kedvesen.
Csíp a hideg a benti melegben,
szuszogva bújnak a kutyák.
És az utazót forró tea várja.
Valahol a hegyekben
keserves szél süvíti el,
milyen élesek az ormok.
E pillanatban itt mindenki az életéért vacog.
És az utazó továbbmegy.
Valahol a tengeren
végtelen percek peregnek.
Viharok dúlnak,
majd sivatagi nap perzsel.
És az utazó a szélre vár.
Valahol egy szigeten
vibráló ízek és színek marasztalnak.
A hullámok morajára
az ember dobszóval felel.
És az utazó itt barátokra lel.
Valahol a parton
sziklák hullnak a mélybe.
Delfinfütty rezzen,
hogy visszhangot verjen a korallon.
És az utazó itt boldog.
Valahol a dombokon
dús mezők zöldellnek.
Indián-tűz füstjében
paripák vad táncot lejtenek.
És az utazó megtudja, mi a szabadság.
Valahol a világban
egy fiú éppen álmot lát.
Egy hang belesúgja fülébe,
mikor, hol találja a lányt.
És az utazóra rátalál a szerelme.
Mert ugye, rátalál?